2015. március 29., vasárnap

Tizennyolcadik fejezet

Sziasztok!
Rengeteget késtem, tudom, és higgyétek el, rettentően sajnálok minden egyes napot, amit a beígért fejezet nélkül kellett eltöltenetek. Próbáltam mindent megtenni, hogy időben kész legyek, de nagyon úgy tűnt, hogy minden ellenem játszik, hiszen programjaim folyamatosan halmozódtak és a legrosszabb az volt, hogy egyiket sem tudtam lemondani. Táborban voltam három napig, ahol a közeledő vizsgámra tanultam, amit az elkövetkezendő napokban, hetekben szintén folytatni fogok, ugyanis ezen múlik a továbbtanulásom. Az igazság az, hogy nagyon bizonytalan vagyok a blog folytatásával kapcsolatban. Félre ne értsetek, nem akarom bezárni vagy ilyesmi, egyszerűen csak a következő 1-1,5 vagy akár 2 hónapban nem igazán lesz időm a fejezetek írására a vizsgám miatt, amitől elképesztően rettegek. Arra gondoltam, hogy erre az időre befagyasztom a blogot és egyáltalán nem kell várnotok a fejezetekre, mert nem lesznek. Vagy a másik lehetőség, hogy nem hirdetek ki szünetet, viszont a részeket nem tudom egy meghatározott időpontra hozni, mert számomra is rejtély az elkészülésük dátuma. A kérdés az, hogy ti mit szeretnétek. Várnátok 2 hónapot folytatás nélkül, vagy bizonytalanságban nézegetnétek a blogot újabb részek reményében? 
Nem is fecsegnék tovább, itt is várom a válaszotokat a kérdésre, de a facebook csoportban is elindítok egy szavazást, hogy azok is elmondhassák a véleményüket, akik itt nem óhajtanak válaszolni, vagy telefonról vannak, ezért nem látják az oldalmodult, ahol szintén lesz egy szavazómodul.
Jó olvasást kívánok és még egyszer elnézést a késésért!

Ölel Titeket,
M. Mircsi
___________________________________________________________________________________________


Tizennyolcadik fejezet



Szeretni és szeretve lenni olyan,
mintha kétfelől sütne ránk a nap.
David Viscott

Döbbenten néztem a srácra és mozdulni sem tudtam. Már sokszor hallottam káromkodni, sőt, idegesnek is láttam, de még soha nem fordult elő, hogy az én jelenlétemben ilyen hangon beszélt volna. Arról már nem is beszélve, hogy semmi rosszat nem tettem, csak hazahoztam a húgát, akiről megfeledkezett.
Vettem egy mély lélegzetet, hogy összeszedjem a bátorságomat és szólásra nyissam a számat, de megelőzött.
– Takarodj innen! – ordította rám és az ajtóra mutatott. – Nem hallod?! – Az izmai megfeszültek, ahogy kezét ökölbe szorította. Nagyon megrémisztett a viselkedésével, a látványát már meg sem említve.
– Mi... Mi történt veled? – Csak ezt az egyetlen mondatot sikerült kipréselnem magamból. A szemem sarkából láttam a megszeppent kislányt, ahogy kikerekedett szemekkel néz a bátyjára és próbálja felfogni a helyzetet.
– Semmi közöd hozzá – vágta rá. – De ha nem húzol innen, míg háromig számolok, esküszöm, hogy kidoblak innen a picsába, megértetted? Semmi jogod nem volt idejönni!
Nem mozdultam, szememmel hol Anire néztem, hol a srácra. Nem akartam ott hagyni vele. Mi van, ha bántani fogja? Ezt az oldalát még nem ismertem, képtelen voltam felbecsülni, hogy mire lehet képes ebben az állapotában.
– Egy – kezdett számolni és közben tett egy lépést felém, mire ijedtemben én is hátrálni kezdtem.
– Alexander... – suttogtam. Halálra voltam rémülve.
– Kettő – ejtette ki sebes ajkain és lépett. Ani ekkor felébredhetett az őt hirtelen érő sokkból, mert hangosan sírni kezdett. Alexander figyelemre sem méltatta, csak ismét lecsippentett a köztünk lévő távolságból. – Három.
Megrémülve léptem még egyet a lépcső második fokán, ahonnan a bizonyítványokat nézegettem. A lábam, ahogy ismét érte volna a falépcsőfokot, megcsúszott és elvesztettem az egyensúlyomat.
Időm sem volt felfogni az eseményeket, olyan gyorsan történt minden. Éreztem, hogy oldalra dőlök, elveszítem a talajt a lábam alól, aztán két biztos kéz között landolok és egy erős mellkasnak ütközök.
Meglepetten néztem fel a megmentőmre, aki cseppet sem kedves pillantással viszonozta az enyémet.
– Legalább magadra vigyáznál. – Megvető tekintetét az enyémbe fúrta, majd elkapta rólam és megilletődve tekintett le a lábába csimpaszkodó húgára, akinek még mindig patakokban folytak a könnyei.
Könnyedén helyezett vissza a saját lábamra, majd felkapta a csöppséget és magához ölelte.
– Jól van, nincs semmi baj – mondta és gyengéden rázogatni kezdte a kislányt, hogy lenyugtassa. – Nem akartalak megijeszteni. Szeretlek, jó?
Halvány mosoly költözött az arcomra és őket elnézve lassan kezdett felszívódni belőlem az a félelemérzet, ami néhány pillanattal ezelőtt még bennem volt. Megint olyan kedvesnek látszott, mint amilyennek megismertem, bár a verekedésre utaló sérülései még mindig hagytak benne valami rossz érzést.
Tekintete találkozott az enyémmel, ahogy Anit vigasztalta és valamiféle megbánást véltem felfedezni benne. Elhúztam a számat. Meg akartam bocsájtani neki, de még mindig láttam magam előtt az rémisztő alakját, ahogy fenyegetően közelít felém, és bármennyire nem akartam, ez megijesztett. Több volt, mint sok.
Óvatosan kinyújtotta felém az egyik kezét, amit némi habozás után elfogadtam és odahúzott magához, majd félkezével átkarolva ölelt át.
– Sajnálom – suttogta. – Ezt nem így akartam.
– Utállak. – Az arcomat belefúrtam a kabátjába, ami még mindig rajta volt.
– Tudom. – A hátamat kezdte simogatni és belepuszilt a hajamba. – Dühös voltam és te voltál az utolsó ember, akit most látni akartam, ne haragudj a kitörésemért.
– Többet ne csinálj ilyet – kértem és eltoltam magamtól, hogy alaposabban szemügyre vehessem a sebeit. Közelebbről csak még ijesztőbben nézett ki, elképzelni sem tudtam, hogy kivel volt ekkora nézeteltérése. Bár a fiúk már csak ilyenek, nem igaz? Mindig az erejüket fitogtatják. A vér már megalvadt és rászáradt a bőrére. – Ki tette ezt veled? – húztam végig lágyan az alsó ajkán, amin már beforrt a sérülés.
– Nem számít – felelte nemtörődöm stílusban és elfordította a fejét, hogy a húga arcára adjon egy puszit. – Megtörtént és kész.
– Jól van. – Úgy döntöttem, hogy inkább nem faggatom tovább, ha akarja, el fogja mondani. – Gyere, ellátom a sebeid – léptem el tőle és a karját megragadva húztam magam után.
– Nem kell, boldogulok magam is. – Kihúzta kezét az enyémből és megint ridegen tekintett le rám. Nem értettem, miért csinálja megint ezt. – Menj el! – utasított hidegen.
– Miért löksz el magadtól? – kérdeztem és kicsit mérges voltam. Ő volt az, aki közeledett felém minden ellenállásomat figyelmen kívül hagyva, most meg csak így eltaszít magától? Képtelen vagyok kiigazodni rajta.
– Mert nincs szükségem rád – felelte szárazon. – Nem kell még egy teher, van éppen elég.
– Te...tessék? – Döbbenten pillantottam rá, képtelen voltam elhinni, amit hallottam. Ahelyett, hogy válaszolt volna, a nyakába kapaszkodó kislány fülébe suttogott valamit, aztán letette a földre.
– Én is szeretlek. – Ani átölelte a lábát, majd komótosan felaraszolt a lépcsőn és vissza-vissza tekingetett a bátyjára, aki szintén őt nézte.
Semmit nem értettem abból, ami körülöttem történt. Nemrég még olyan jóban voltunk, nem tudtam, hogy mi lett hirtelen.
Már több mint egy hónapja úgy éreztem, hogy minden rendbe jött körülöttem, a kapcsolatom Angelinával még mélyebb lett és sokkal felszabadultabban tudtam vele a saját problémáimról beszélni, találtam egy barátot, aki megértett és átérezte a helyzetemet. Még a szerelem is rám talált egy olyan srác személyében, akiről még álmodni sem mertem volna. Éppen csak kezdtem hozzászokni a helyzethez, amikor hirtelen kicsúszott alólam a talaj és visszaestem a gödörbe, ahol voltam. Egyedül.
A látásom elhomályosult, csak a körvonalaiból sikerült arra következtetnem, hogy megint rám koncentrált.
– Menj el! – ismételte ugyanazt a két szót. Az arcomat két kezembe temettem, hogy megakadályozzam a könnyeim kibuggyanását és összeszedtem magam. A mellkasom hihetetlenül fájt, de közben éreztem magamban a haragot. Nem teheti ezt velem! Nem dobhat el csak úgy akkor, amikor kedve van hozzá. Túl sok minden köt össze vele. Akár csak Angellel. Nem csinálhatják ezt, csak mert ehhez van kedvük. Nekem is vannak érzéseim.
– Nem megyek el – jelentettem ki határozottan. Alexander meglepettségében felhúzta a jobb szemöldökét és tett felém egy lépést.
– Nem?
– Nem. – A még mindig érzékelten tekintete csavart egyet a szívemen, ami ahelyett, hogy eltántorított volna, csak még biztosabbá tett. Meg akartam mutatni neki, hogy nem csak teher vagyok. Igenis, tudok jó barát lenni. Nem csak neki, de Angelnek is. – Segíteni fogok, akár akarod, akár nem.
Körül néztem a nappaliban, ami nem volt túl tágas. A lépcső alatt egy barna kanapé helyezkedett el, előtte egy dohányzóasztallal és három a szófával megegyező színű fotel. A falakon mindenhol képek és különböző bekeretezett rajzok és festmények voltak ízlésesen elhelyezve. Valószínűleg a gyerekek alkotásai lehettek, mert nem tűntek profi műveknek, de nagyon jól festettek együtt. Az egész helyiség nagyon otthonosan nézett ki, ellenben a miénkkel, ami habár mindig makulátlanul tiszta volt, úgy érezte ott magát az ember, mintha egy otthon magazin berendezett házában lenne.
A vállára helyeztem a kezemet és egy erősebb lökéssel belelöktem az egyik fotelbe, ami éppen a mi irányunkba nézett. Megdöbbenésében elkerekedtek a szemei és nem tudta, miként reagáljon.
– Hol találom a fertőtlenítőszert? – kérdeztem.
– Már mondtam, menj el – eszmélt fel a megilletődöttségből és ismét el akart küldeni, csak azt nem tudta, hogy már elhatároztam magamat. – Nincs szükségem a segítségedre.
– Nem ezt kérdeztem.
Nem felelt, csak mérgesen hátradőlt a karosszékben és keresztbe tette a karját a mellkasán. Ezzel csak még jobban feldühített, ezért úgy döntöttem, hogy akkor egyedül megyek felderítőútra a házban.
Sarkon fordultam és benyitottam az első ajtón, amit közvetlen a lépcső mellett találtam. Bingó! A helyiségben szemben egy nagy, fehér kád volt, vele merőlegesen a baloldalon egy fehér mosdókagyló a szélein egy barna műanyagpohárral benne négy fogkefével és fogkrémmel, meg egy szappan. Alatta fehér szekrény. Csalódottan konstatáltam, hogy néhány különböző színű törölközőn és egyéb fürdéshez használt kelléknél nincs több, így az ezzel szemben lévő falra felszerelt szerkénnyel próbálkoztam. Ebben már találtam pár gyógyszert, de csak akkor örültem meg igazán, mikor egy nagyobb dobozt kinyitva kötszerekre, sebtapaszokra és fertőtlenítőszerre bukkantam.
Büszkén léptem ki a helyiségből kezemben a dobozzal és mentem vissza Alexanderhez, aki még mindig bosszúsan ült, miközben szemével követte a lépteimet. Kivettem egy kis vattát, aztán a srác ölébe tettem a tárolót és visszamentem a fürdőszobába, hogy bevizezzem és le tudjam mosni a vért az arcáról.
Amikor a kezemmel a fejéhez közelítettem elkapta a csuklómat.
– Miért nem értesz a szép szóból? – kérdezte. – Egyszer nálam is betelik az a bizonyos pohár és jobban tennéd, ha nem jutnál el odáig.
– Nem vagyok teher – mondtam határozottan és kiszakítottam a kezemet a fogságából, majd az álla alá nyúlva kissé megemeltem a fejét. Összeráncolta a homlokát, de nem ellenkezett. Kihasználva az alkalmat, a vizes vattával óvatosan törölgetni kezdtem a vörös csíkot.
Nem kell még egy teher” Alexander mondata szüntelenül visszahangzott a fejemben. Nem ez volt az első alkalom, hogy valaki csak egy újabb teherként tekintett rám, de már egészen régen volt, amikor utoljára a szemembe mondta volna valaki. Talán csak hirtelen felindulásból ejtette ki a száján, vagy tényleg így érezte, de bárhogy is volt, egy hatalmas lavinát indított el bennem. Az emlékeim betakartak, akár csak a hegyoldalról lezúduló hatalmas hótömeg. A melegség ugyanúgy azonnal kiszökött a testemből, akárcsak a srác fagyos tekintetét látva. Nem vagyok teher – ismételtem magamban folyton-folyvást, de valahányszor figyelmem egy pillanatra is alábbhagyott és nem a sebek fertőtlenítésére koncentráltam, bevillantak a képek a gyerekkoromból.
Éreztem, ahogy egy forró könnycsepp buggyan ki a szememből, majd fürgén végigszánkázik az arcomon. Gyorsan beletöröltem a pulóverem ujjába és száműztem a fejemből az ilyesfajta gondolatokat.
Alexander összerezzent, amikor a fertőtlenítős vattával megérintettem a sebét és még fel is szisszent.
– Csíp?
– Csak egy kicsit. – Állkapcsa megfeszült a kezem alatt és szemeit enyhén lehunyta. Figyeltem arcának a rezdüléseit, ahogy vonásai megkeményednek, majd lassan ellágyulnak.
Utolsó műveletként felhelyeztem egy sebtapaszt az enyhén felszakadt szemöldökére és tettem egy lépést hátrébb, mire kinyitotta a szemeit és néhány pillanatig csak csendben meredt rám. Nem tudtam, mit mondhatnék, ezért csak viszonoztam pillantását.
– Most már segítettél – állt fel a fotelből és az ajtóhoz ment. – Akár már el is mehetsz.
Nem tudom pontosan, hogy mire is számítottam akkor, talán egy egyszerű köszönömre vagy egy bocsra, de biztosan nem erre. Tehetetlenül bólintottam, a kabátomat és a táskámat felkapva elhagytam a házat. Mégis mit képzeltem? Hogyha rá erőltetem magamat, akkor minden megváltozik? Nem tekint rám teherként? Mekkora egy idióta vagyok!
A keskeny kis járdán sétálva éreztem, ahogy a háztól egyre távolodva a szívem összeszorul és egy már ismerős üresség keletkezik benne. Éveken keresztül éreztem magamban annak a személynek a hiányát, aki megért és elfogad. Azt hittem, ennél az érzésnél nem lehet semmi rosszabb. Nagyot tévedtem: az sokkal nagyobb szenvedést okoz, ha valami olyat hiányolsz, aminek egyszer már megtapasztaltad a jelenlétét.
Alexander teljesen kifordult önmagából. Az elején úgy ismertem meg, mint egy bunkó barmot és akkor talán nem is lepődtem volna meg ezen tettén, de azok után, amit együtt átéltünk, a beszélgetésink és a veszekedéseink, a folyamatos civakodásaink, képtelen voltam elhinni, hogy képes volt ezt tenni. Csak így, ilyen könnyedén ellökött magától, mintha minden meg sem történt volna. Talán ez volt a legfájdalmasabb mind közül. Míg én azt hittem, hogy fontos vagyok, ő ilyen egyszerűen tudatta velem, hogy semmit nem jelentek neki, ha akar akkor és úgy dob el magától, ahogy éppen kedve tartja.
Egy ismerős hang ütötte meg a fülemet kiragadva gondolatmenetemből, mire értetlenül fordultam az irányába. A fekete hajú srác az ajtófélfának dőlve nézett le rám és zavarában a tincsei közé túrt.
– Ne haragudj rám – mondta és bocsánatkérő tekintete az enyémet kereste. – Én csak... Köszönöm és sajnálok mindent, amit mondtam vagy tettem. Nem vagy teher. Sőt, nem is tudom, mit kezdenék nélküled.
Lehajtottam a fejemet és a cipőm orrát vizslattam. A bocsánatkérése váratlanul ért és valahol mélyen borzasztóan örültem neki, de közben még elmondhatatlanul fájt, amit tett és képtelen voltam elfelejteni. Féltem attól, hogyha megbocsájtok neki, akkor a következő adandó alkalommal, megint el fog lökni magától.
– Szeretlek. – Döbbenten kaptam fel a fejemet. Alexander megtörten állt az ajtóban és csak arra várt, hogy jelét adjam a megbocsájtásomnak.
Még soha senki nem mondta nekem azt a szót azelőtt. A szüleim nem voltak olyanok, hogy ilyeneket mondjanak egymásnak vagy valaki másnak, beleértve engem is. Ezt a példát látva nekem sem jutott soha eszembe, hogy valakinek mondanom kellene és nem is vártam el senkitől. De most hallva, melegség futott át egész testemen.
A vállamra akasztott táskámat leejtettem a havas földre és lassú, nagy léptekkel indultam meg felé, majd szorosan átöleltem és belefúrtam az arcomat a vállába. Éreztem, ahogy egy nagyobb sóhaj hagyja el ajkait és ő is körém fonja karjait.
– Úgy megijesztettél, azt hittem, hogy mindent elszúrtam és már soha többé nem állsz velem szóba. Annyira sajnálom, nem tudom, mi ütött belém – suttogta a hajamba.
– Gyűlöllek – vágtam rá a mellkasára teljes erőmből, de szinte meg sem érezte. – De szükségem van rád.
– Nekem is rád – szorított magához még erősebben, ami már szinte fájt. – Csak egy idióta barom vagyok.
– Ezzel nem tudok vitatkozni – mosolyodtam el. Felkuncogott és jobban a mellkasához nyomott, amitől már szinte levegőt sem kaptam. – Alexander, megfulladok.
– Jaj, bocsánat – engedett el, mire vettem egy mély levegőt és felnevettem. – Most meg mit nevetsz? – kérdezte egy vigyorral az arcán.
– Hogy milyen béna vagy – feleltem. Nem mondott semmit, csak felfelé görbülő szájjal figyelte az arcomat. – Jól van, azt hiszem, jobb ha megyek. Majd felhívsz és beszélünk?
– Persze, de csak estefele, még ki kell engesztelnem a húgomat.
– Értem. Akkor... szia – intettem a kezemmel, bár ott állt közvetlen előttem.
– Szia.
Egészen addig ott állt az ajtóban, míg teljesen el nem tűntem a láthatárról, aztán reményeim szerint bement és nem fagyoskodott tovább kint.
Hazafelé nagyon boldog voltam, hogy két elromlott kapcsolatomból egyet sikerült helyrehoznom és már csak Angellel kellett megbeszélnem a dolgokat. Nagyon bíztam benne, hogy Angelina hamarosan rá fog ébredni, hogy én tényleg csak jót akartam neki, semmi hátsószándék nem volt abban, amit mondtam.
A házba belépve kicsit hiányérzetem támadt, már régen volt, amikor ennyire egyedül éreztem magam. Néhány napja még folyamatosan a nyakamon lógott valaki, ezért nem volt egy perc nyugtom sem, de nem bántam. Most viszont se Kyle nem keresett még, Angelina a háta közepére kívánt, Alexander meg valószínűleg a húgával volt elfoglalva.
– Nica, mégis merre jártál? Angel már vagy egy órája rád vár a szobádban – jött ki anya a konyhából egy fakanállal a kezében és rosszallóan méregetett.
– Té...tényleg? – Meglepett ezzel a kijelentésével és nem tudtam elhinni. A szívem hirtelen ezerrel kezdett dobogni, ahogy vártam a megerősítésre, majd amikor megkaptam, gyorsan felsiettem a szobámba, meg sem várva anya kiakadását a szó nélkül való eltűnésem végett.
Az ajtón belépve Angel csakugyan az ágyamon ülve várt, lehajtott fejjel, az ujjait kémlelve, majd mikor szinte berontottam a helyiségbe, felkapta a tekintetét rám és felpattanva magához ölelt.
– Úgy sajnálom! Egy hülye ribanc vagyok! Nem akartalak megbántani. – Hallottam a hangján, hogy a sírás kerülgetni, ezért nyugtatóan simogatni kezdtem a hátát.
– Jól van, semmi baj.
Az ágyamra leülve megtörölte az arcát és szipogva kezdett bele a mondanivalójába.
– Valójában már én is sejtettem, hogy Erik csak kedvesen akart visszautasítani, igazából semmit nem akar tőlem, de ez kimondva sokkal jobban fájt, mint azt hittem. Nem rád haragudtam, hanem magamra, amiért bedőltem neki, csak rosszkor voltál rossz helyen. Annyira sajnálom. Szörnyű barát vagyok! – Ismét sírásban tört ki, mire óvatosan a vállamra irányítottam és nyugtatni kezdtem.
– Nem vagy szörnyű barát. Mindenkivel előfordul az ilyesmi, a lényeg, hogy túl vagyunk rajta.
Kibontakozott az ölelésemből és letörölte a könnyeit.
– Annyira jó barát vagy. Szeretlek.
– Én is téged – mosolyodtam el. Éreztem, ahogy a szívem felmelegszik a szó hallatán, ma már másodszorra és képtelen voltam elhinni, hogy ennyi olyan ember van körülöttem, aki elfogad és olyannak szeret, amilyen vagyok.
Annyira hatalmába kerített a különös érzés, hogy teljesen elfelejtettem a múltat, ugyanolyan felszabadultan – , ha nem jobban – beszélgettünk. Megbeszéltük azt a két napot, amit külön kellett töltenünk. Jobban örültem annak, hogy Angelina ennyire rosszul érezte magát nélkülem, mint amennyire sajnáltam. Elmeséltem neki én is, hogy mennyire borzasztó volt a tudat, hogy elveszítettem a legjobb barátomat és mennyire el voltam veszve. Még az Alexandernél tett látogatásomat is elmeséltem, amit elkerekedett szemekkel hallgatott, majd tátogva próbált reagálni rá, de nem jöttek a szavak a szájára döbbenetében.
– Rá sem ismerek. Komolyan ilyet tett?
– Igen. Annyira megijedtem tőle. Azt hittem, tényleg bántani fog.
– Te jó ég! Mi történhetett vele? – kérdezte, de csak a fejemet ráztam, jelezve, elképzelni sem tudom.
Angelinával egészen késő délutánig beszélgettünk különböző jelentős és jelentéktelen dolgokról, a szerelmi életemtől kezdve egészen a irodalomtanár hányásszínű legújabb nyakkendőjéig, amit az utóbbi napokban kezdett hordani. Hát nincs felesége annak az embernek?
Barátnőm távozása után visszahívtam Kyle-t, aki időközben elvégezhette a dolgait, mert keresett a telefonomon, de hamar leráztam, ami miatt kicsit csalódott volt.
– Szia, Ronnie! – szólalt meg a vonat másik végén felvillanyozott hangja és szinte meg sem várva a válaszom, felajánlotta, hogy most azonnal eljön hozzám és majd itt eldöntjük, hogy mit akarunk csinálni. Mosolyogva tettem le a telefonom az ágyamra és hanyatt feküdve állapítottam meg, hogy mennyire szerencsés vagyok. Habár nemrég még azt hittem, hogy nálam elcseszettebb életű ember nem létezik ezen a Földön, most mégis teljesen az ellenkezőjéről voltam megbizonyosodva. Senkinek nem lehetnek olyan barátai, mint nekem. Az lehetetlen.
A csengőt meghallva azonnal lerohantam a szobámból, hogy én legyek az, aki ajtót nyit. Nagy lendületemben még anyának is nekimentem, aki szintén oda igyekezett, ahova én. Egy bocsánatot visszakiabálva ragadtam meg a kilincset és tártam fel az ajtót.
Kyle ott állt teljesen valójában előttem és meg kellett emelnem a fejemet, hogy a szemébe nézhessek. A vigyorom szinte azonnal lehervadt, amikor megláttam az orrára felerősített fehér vattát és a zúzódást az arcán. A szám enyhén elnyílt döbbenetemben és az agyam rögtön kattogni kezdett.
– Ne haragudj, hogy így nézek ki, edzésen kicsit eldurvultak a dolgok – mosolygott rám, mintha a törött orra semmiség lenne.
– Edzésen? – kérdeztem vissza értetlenül.
– Igen, nagyon beleéltük magunkat a játékba, ezért lett pár baleset.
Megkönnyebbülten felsóhajtottam és szorosan megöleltem az ajtóban.
– De jól vagy, ugye? Semmi komoly?
– Persze, jól vagyok, már nem először fordult elő ilyesmi – nyugtatott egy puszival, amit a fejem búbjára kaptam. – De menjünk be, mert a végén még megfázol itt nekem, aztán megint nem engeded, hogy megcsókoljalak.
Kijelentésén felnevettem és elhúzódtam tőle, hogy be tudjon jönni és felmehessünk a szobámba.
Kyle szétterült az ágyamon és felém kinyújtva a kezét lehúzott magához egy csókra, amit nem elleneztem. Fölé másztam és kezeimmel a két válla felett megtámaszkodva hajoltam le hozzá, hogy ajkaink találkozzanak. Éreztem, hogy mosoly költözik az arcára és egyik kezét lassan belevezeti a hajamba, hogy még közelebb húzhasson magához. Még mindig éreztem azt a felemelő érzést, mint mikor először csinálta ezt. A szívem hirtelen megugrott ellentétben az idővel, ami mintha megfagyott volna körülöttünk és mi bent ragadtunk volna ebben a csodálatos pillanatban.
Kezét az arcomra irányította és hüvelykujjával lágyan simogatni kezdett. A bőröm szinte izzott az érintése alatt. Soha nem akartam, hogy véget érjen, örökké így akartam maradni. Vele.
Érintése lassan a csípőm felé vándorolt és egy gyengéd, de annál inkább határozott mozdulattal maga alá fordított és ajkaimtól elválva kezdte ellepni puszikkal az orcámat. Néhány másodpercig döbbenten néztem magam elé, majd elmosolyodtam és lehunyt szemmel élveztem, ahogy puha ajkait a bőrömnek nyomja. Teljesen elkábított. Nem sietett, komótosan haladt végig az államon a pulcsim nyakáig, ahol ismét rám emelte a tekintetét.
– Nem baj? – kérdezte kedvesen és enyhén felgyűrte a világoskék, kötött pulcsim alját. Még mindig varázsa alatt állva ráztam meg a fejemet, ezzel engedélyt adva neki. Habozás nélkül csúsztatta kezét az anyag alá és bújtatta ki belőle a fejemet. Elégedetten nézett végig fehér felsőmön, aminek a nyaka a szokásosnál kicsit kivágottabb volt. Mosolyogva csókolt meg újfent és megéreztem érintését a pólóm alatt, ami kellemetlenebbé tette a szituációt, így kicsit mocorogni kezdtem, ennek ellenére mégsem szóltam semmit. Utólag buta ötlet volt, amit egy teljesen váratlan tett követett, ami már ki is verte a biztosítékot nálam. Ijedten löktem el a szőke srácot a mellkasánál és gyorsan feltornáztam magam, hogy vissza tudjam csatolni a melltartómat.
– Ezt miért csináltad? – néztem rá döbbenten és kicsit mérgesen.
– Szerinted mégis miért? – kérdezett vissza csalódottan és szemében némi dühöt véltem felfedezni és ezt az is alátámasztotta, ahogy levágta magát mellém és mellkasára tett kézzel bámult maga elé. – Ha nem akarod, akkor ne adj téves jelzéseket! – korholt le.
– Én nem is adtam semmilyen jelzéseket.
Megrázta a fejét. – Mindegy. Felejtsük el – fordult vissza felém meglágyulva, a derekamnál fogva átölelt és a mellkasomra hajtotta a fejét. – Még szünet előtt Torontóba utazom az apámhoz és csak az iskola kezdetekor jövök vissza.
A bejelentése váratlanul ért. Tudtam, hogy a szülei még kisebb korában elváltak és, hogy most az anyjával él, de soha nem jutott az eszembe, hogy valamikor az apjával is találkoznia kell. Abban reménykedtem, hogy a szünetet együtt töltjük, hiszen egy csomó időnk szabadul fel.
– De az két hét – mondtam, mintha ezt ő nem tudná.
– Tudom, ezért szeretném, ha velem jönnél. Nem kell végig maradnod, akkor jössz, amikor akarsz és akkor is mész.
– Tényleg mehetek? – hitetlenkedtem. Örömömben átkaroltam a rajtam fekvő srácot és erősen megszorítottam.
– Persze – kuncogott és egy puszit nyomott a karomra. – De ezt még meg kell beszélned a szüleiddel, hiszen az ő engedélyük nélkül nem vihetlek el.
– Jó, megyek – ugrottam fel a helyemről, ennek következtében a feje a mellkasomról az ágyra zuhant. Döbbenten nézett rám, majd a lelkesedésemet látva felnevetett és hagyta, hogy kirohanjak a szobámból egyenesen a szüleimhez. – Anya! Anya!
Az egész ház az én hangomtól csengett, mire anya kicsit idegesen jött elő, hogy leszidjon, amiért így viselkedem, de még időben beelőztem, ezért nem volt esélye rá.
– Anya, anya. Kyle a szünetben Torontóba megy az apjához és engem is hívott. Mehetek, ugye? – vágtam bele rögtön a közepébe. Anya pislogás nélkül meredt rám.
– Nem – mondta egyszerűen, mire nekem kikerekedtek a szemeim. Nem? Miért nem?
– Miért?
– Mert nem ismerem Kyle apját, a körülményeket és semmit. Nem engedlek el egy idegen helyre, egy idegenhez. Majd találkoztok, ha Kyle visszajött.
– De...
– Nincs de! Nem mész és kész. Vita lezárva. – Csalódottan hajtottam le a fejemet. Anyával nem éri meg vitatkozni, mert csak minden még rosszabb lesz, ezt már fiatalabb koromban megtanultam, amikor már azelőtt elfojtotta a bennem lévő lázadót, hogy az kibontakozhatott volna.
– Nica velem lenne, nem az apámmal és nem muszáj hozzá mennünk, kivehetünk egy hotelszobát vagy valami ilyesmi. Így még csak kiszolgáltatva sem lenne és egy idegennel sem kéne együtt laknia – szólt közbe a szöszi, aki időközben utánam jött, hogy megbeszélje a szünetet.
– Még mit nem! – csatlakozott apa is hozzánk a konyhából kilépve. Feltételezem, hogy végighallgatta az egész beszélgetésünket és csak arra várt, hogy ő is közbeléphessen. – A lányom nem megy veled sehova, ez egészen biztos! Azt hiszed, nem tudom, mire megy ki a játék? Én is voltam tizennyolc éves.
– Én nem...
– Nica nem megy sehova – jelentette ki ellenvetést nem tűrő hangnemben. – Neked pedig lejárt az időd, jobb lesz, ha hazamész.
A szöszi engedelmesen bólintott, mellém lépett és egy puszit nyomott az arcomra. Szó nélkül ment el kettőjük között egyenesen az ajtóhoz, én pedig követtem lépéseit. Csendben húzta magára a cipőjét és a kabátját.
– Ne haragudj – suttogtam bocsánatkérően, amiért a szüleim így viselkedtek előtte.
– Semmi baj. Holnap érted jövök, rendben? – fordult felém és enyhén megemelte az államat, hogy a szemembe nézhessen. Bólintottam. – Legyél jó! – köszönt el egy szájrapuszival. – Jó éjszakát! – kiabált oda anyáéknak és kilépett az ajtón. Még megvártam, hogy az éjfekete, új autójához sétáljon, aztán beszálljon és elhajtson vele egy dudaszó kíséretében.
Anyáék még mindig ott álltak a lépcső aljában és nem túl kedves tekintettel méregettek, mikor visszamentem hozzájuk.
– Mégis mit képzeltél? – kezdte anya a kiakadást. – Hogy ennyire felelőtlen szülők vagyunk, hogy elengedünk kettesben egy ilyen gyerekkel!?
– Fogadok, hogy bele sem gondoltál, miket tervez! Nem láttad, hogy néz ki? Süt róla, hogy egy ámokfutó, biztos megint verekedett, azért van betörve az orra.
– Ne ítéld el úgy, apa, hogy nem is ismered! – törtem ki én is. – Edzésen törte be az orrát, nem verekedett senkivel sem! Egyikőtök sem ismeri, mégis elítélitek. Kyle a legkedvesebb srác, akivel valaha találkoztam, soha nem kényszerítene olyanra, amit nem akarok!
– Te csak egy naiv kislány vagy, Nica! Ő meg egy érett, felnőtt férfi, mit gondolsz, mégis miért akar magával vinni?
– Hogy vele legyek – adtam meg a számomra egyértelmű választ. Nem tetszett, ahogy anya vádolta, nem tudott róla semmit.
– Ne legyél hülye! Azt hiszed, neki elég lenne az, hogy ott vagy vele? Ennyire buta lennél? Meg különben is, minek akarsz vele menni, nem bírtok ki néhány hetet egymás nélkül?
– Mert szeretem és vele akarok lenni, mi másért? – kiabáltam. A bennem felgyülemlett feszültség miatt kibuggyant néhány könnycsepp a szememből, de nem törődtem velük.
– Szereted? – nevetett fel anya hitetlenül. – Neked fogalmad sincs a szerelemről.
– És ez mégis szerinted kinek a hibája? Soha nem mutattátok meg nekem, milyen szeretni valakit! Folyamatosan veszekedtetek egymással és soha nem szerettetek igazán. Se engem, se egymást! – üvöltöttem torkom szakadtából. Ekkor már patakokban folytak a könnyeim, nem akartam mást, csak eltűnni innen. Elmenni innen jó messzire Kyle-lal együtt és soha nem jönni vissza.
Anyáék teljesen sokkos állapotba kerültek a szavaim hallatán, és ezt kihasználva rohantam fel a szobámba és zártam magamra az ajtómat. Hátamat a fának támasztva csúsztam le a földre és kezdtem zokogni.
Mindent tönkretesznek. A programjaim, a kapcsolataim, az életemet, engem. Mindent. Az életem egy kész katasztrófa már azóta, hogy megszülettem. Soha nem kellett volna világra jönnöm, ez nem így volt megírva, nem így kellett volna történnie. A szüleimnek szét kellett volna menniük és valaki mással leélni az életük hátralevő részét. Az egész csak egy véletlen baleset volt. Mindent elrontottam. Az egész az én hibám!
Összefüggéstelen gondolatok cikáztak a fejemben, hol magamat okoltam mindenért, hol a szüleimet. Régi pillanatképek jelentek meg a szemem előtt, végignéztem, ahogy minden tönkrement az életemben. Ahogy szép lassan leromboltam a szüleim álomképét a tökéletes életükről, és ahogy ők döngöltek a földbe, mikor menteni próbálták a menthetőt. Túl fiatalok voltak. Túl fiatal vagyok. Egyikünk sem ezt érdemli. Ennek nem így kellene lennie.
Hirtelen szakított ki a töprengésemből a telefonom csörgése a zsebemben. A kijelzőn annak a neve jelent meg, akire most a legnagyobb szükségem volt. Gondolkodás nélkül nyomtam meg a fogadás gombot és emeltem a fülemhez.
– Alexander... – suttogtam elhaló hangon a készülékbe.
___________________________________________________________________________________________

Kérdések:
1. Mi legyen a bloggal? Befagyasszam?
2. Kinek az oldalán álltok? Szerintetek Nica szülei alaptalanul tiltották meg neki, hogy elmenjen a szünetben Kyle-lal?
3. Véleményetek szerint ki lehetett, aki szépen helyre hozta Alexander arcát?
4. Első gondolat a fejezet elolvasása után?
5. Alexander, Kyle, Nica? Változott valamit a véleményetek róluk?

30 megjegyzés:

  1. nagyon örülök a résznek. egyszerűen imádom a blogod. én inkább mindennap nézném az oldalt hogy van e új rész..szóval ne fagyaszd be :D Nica szüleinél ez a reakció természetes. habár szebben is lehetett volna közölni. félő hogy Kyle arcát Alexander szépítette meg.. vagyis én erre gondolok.. amit mutattál egyik természetét Alexandernek a rész elején egy kicsit durvának találom de aranyos volt hogy bocsánatot kért. sokat fejlődött és haladt előre a kapcsolatuk :) Kyle-t annyira nem szimpatikus. valahogy nem Nica-hoz való.. alig várom a következő részt és előre is sok sikert a vizsgákhoz :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is nagyon örülök, hogy tetszik a blogom. Valószínűleg így is lesz, mert eddig mindenki ezt mondta, szóval nem kell aggódni, nem valószínű, hogy befagyasztom. ^^
      Igen, Alexander néha igazán durva tud lenni, de neki elnézzük, hiszen szegény sokat harcol magával, ami kikészíti. :D
      Nagyon szépen köszönöm, igyekszem majd a lehető legjobban teljesíteni rajta. :D

      Ölel,
      M. Mircsi

      Törlés
  2. Szia

    Sajnálom ha nem tudsz részeket hozni mert nagyon szeretem. Nagyon inteligen a megfogalmazásod. Alap, hogy Nic szülei átlátnak Kyle-on. És szurkolok Alexandernek. Rä vn szüksége nem a szökére. ..
    Csak így toväbb minél elöbb hozzd a részt mert kiväncsi vagyok :)

    Pusziii

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Igen, sajnos ez nagyon rosszul jött ki. Amikor elkezdtem a blogot, nem gondoltam, hogy ennyire el leszek havazva... :/ Köszönöm. ^^
      Igyekszem minél hamarabb hozni. Hálás vagyok a kommentedért. :)

      Ölel,
      M. Mircsi

      Törlés
  3. Húúú nagyon jó rész volt, mint mindig. :33 Egyszerűen fantasztikusan fogalmazol bár most itt-ott láttam néhány elírást de nem volt zavaró. Mostantól ez a kedvenc részem. :3 De csak is Alexander miatt :D
    Kérdésekre válaszolva:
    1. Ne, hogy befagyaszd! Nem tudom mennyit kell várni ezután a részekre de ha kel akkor 3-4 hetet is várok csak ne kelljen 2 hónapot. :D Amikor tudod írd, de ne fagyaszd be! :)
    2. Egyértelműen a szülei oldalán állok. Mikor szóba jött az, hogy Nica menjen vele már gyanús volt az egész. Nekem már nem túl szimpatikus Kyle bár eddig is Alex párti voltam de Kyle most még annyira se jön be, mint eddig. Ezzel a húzásával nagyon elcseszte.
    3. Hát persze, hogy Kyle. Már akkor is rá gyanakodtam mikor annyit tudtunk csak, hogy nem néz ki túl jól, vérzik a szája stb. Egyébként szerintem Alexander Kyle miatt volt ilyen bunkó. Valószínűleg Nica volt a vita tárgya és Kyle megint elakarta tiltani Alexet Nicától ezért összevesztek meg verekedtek. Alexander először ezért akarta elküldeni Nicát de hála Isten rájött, hogy szüksége van rá. Ez a kezdeményezés Kyle-tól is gondolom azért jött, hogy megmutassa Alexandernek, hogy Nica az övé. (Lehet, hogy ez most egy jó nagy hülyeség de nekem ez jutott eszembe :D)
    4. Első gondolat? Egyértelműen az, hogy nagyon jó volt. Aztán meg az, hogy Alexandert imádom, Kyle meg egyre inkább csúszik lejjebb nálam. Nagyon remélem, hogy Nica végre észreveszi, hogy Kyle milyen is. (Még én se tudom teljesen de, hogy valami bibi van az összerakásában az biztos! :D)
    5. Alexander: Az elejétől mostanáig végig imádtam. Egyre jobban szeretem és nagyon remélem, hogy összejön Nicával. Bírom a kitöréseit is mert ilyenkor mindig tök ijesztő de az ijesztő Alexandert a cuki követi. :3
    Nica: Őt is szeretem. Imádom mikor szókimondó főleg a szüleivel szemben. Tényleg naiv de valószínűleg hamar rájön, hogy neki nem Kyle az, akire szüksége van. Amúgy meg az a vicces, hogy pontosan tudja, hogy kire van szüksége, hogy kit nem tud elengedni. De még is abban a tudatban él, hogy neki Kyle kell.
    Kyle: Hát túlzás lenne ha azt mondanám, hogy utálom de mostantól már unszimpatikus karakter számomra. Amit Nicával csinált (bár semmi sem történt de a kezdeményezés meg volt) lerontotta a róla alkotott képem. Mindig is tudtam, hogy valami biztos, hogy nem stimmel vele. Nem hiszem, hogy ez az. De ha tudja, hogy Nica még a csókot is alig engedte meg minek kell ilyeneket kezdeményeznie? Ezt marhára nem értem. Persze fiúból van eddig várt egy csomót de attól még nem kéne elsietnie semmit. Ez egyébként is még korai lett volna akkor is ha Nica akarja. :D Mondjuk ha vár még 1 vagy 2 hónapot szerintem még Nica is belemegy. De így. xd A lényeg az, hogy szerintem Kyle egy érdekes személyiség. Olyan mint ha Nica ellen tenne, hogy jó legyen neki. De még is szereti Nicát ez biztos csak elég érdekesen mutatja ki. Az biztos, hogy a háttérben valamit mindig csinál. :D

    Hát tényleg nagyon jó rész volt. Persze megint így kellett abbahagynod, hogy halálra izguljam magam. :'D De semmi baj. Neked elnézem. Remélem, hogy lesz időd írni a fejezeteket. Viszont bármennyire is szeretném már olvasni a következő fejezetet azt mondom, hogy ne a blogot helyezd előtérbe ha nem inkább magad. Úgy tűnik, hogy most sok dolgod lesz szóval ha van egy kis időd azért pihenj is. Ne hajtsd túl magad! ;) Mi tudunk várni mert rád és a fantasztikus fejezeteidre megéri várni. :) A pihenés neked is kijár. :)

    Ölel, Savannah

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hűű, te jó ég! Ezt mind nekem írtad? *O* Ilyenkor annyira imádlak titeket! ^^ <333
      Elnézést kérek az elírásokért, már javítottam is párat, de lehet, hogy még akad benne. Köszönöm, hogy szóltál. ^^
      1. Nagyon úgy tűnik, hogy nem fogom, ne aggódj. ^^
      2. Igen, ez tényleg nem volt szép húzás tőle. Ettől még jó gyerek ő, csak néha elszalad vele a ló. :D
      3. Hmm... okos gondolatok. ;)
      4. Örülök, hogy ennyire tetszett. Bár 4 hét várakozás után már nem is szabad rossznak lennie. :D
      5. Hú, köszönöm, hogy ilyen részletesen kifejtetted. Nagyon érdekes volt olvasni, hogy miket gondolsz róluk. ^^

      Igazán sajnálom, de muszáj volt, nem akartam kiszúrni veled. :"D
      Nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat, a kimerítő kommentet, hogy olvasol és hogy itt vagy nekem. Tudom, nagyon nyálas meg minden, de így van. Szeretlek.<33 ^^
      Remélem, hogy soha nem leszek olyan szerencsétlen, hogy elveszítselek, vagy bármelyik másik olvasómat. :DD
      Neked is sok pihenést kívánok a szünetben!

      Ölel,
      M. Mircsi

      Törlés
  4. Drága Mircsi!
    Már kora délután sikerült elolvasom a részed a telefonomon, ahol sajnos nem tudtam kommentárt írni neked, így ezúttal kicsit megkésve és a kérdéseid alapján szeretném megfogalmazni a soraimat, hogy biztosan ne hagyjak ki semmi lényegeset!
    Hmm, az első kérdésre már válaszoltam szavazás formájában, de itt is leírom: akkor hozod a részeket, amikor csak tudod, de nem érdemes befagyasztani.
    Ha a barátaim olvasnák, amit most leírok, biztosan elnevetnék magukat, de ezúttal kivételesen Nica szüleinek a pártján állok. Talán azért, mert Alex rajongó vagyok és semmiképp sem szeretném, hogy a lány lefeküdjön Kyle-lal, vagy nem is tudom, de nem bízok a fiúban, tuti, hogy bepróbálkozna...
    Az első gondolatom egyből az volt, hogy a szőke srác verte meg, aztán a rész közepe felé ez lappangott bennem és elvetettem, viszont amikor képtelesen, de megláttam a betört orrú hokist, újra felderengett: mi van, ha szétverték egymást? Mi van,ha ezért akarta legkevésbé Nicát látni Alex? Van benne valami...
    A fejezetet imádtam, a véleményem senkiről sem változott még Alex kiborulása után sem. Örülök, hogy a lányok kibékültek és alig várom a folytatást! <3 Sok sikert a vizsgákhoz meg minden!<3
    Milllio puszi Xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága szerecsendio!

      Érdekes gondolatokat vetettél fel, nagyon szépen köszönöm, hogy megosztottad őket velem. Örülök, hogy most sem okoztam csalódást és tetszett a fejezet. Remélem, hogy minél hamarabb tudom majd hozni a folytatást.
      Köszönöm szépen. ^^

      Ölel,
      M. Mircsi

      Törlés
  5. Szia! ^^

    Végre ott vagyok, hogy kommentet írjak. És ezentúl a további fejezetek alatt is számíthatsz rám, hehe.
    1., Ne. Ne fagyaszd be! Igazából én úgy gondolom, hogy te is sokkal több motivációt érzel, ha tudod, hogy az olvasóid várnak arra a részre, mint akkor, amikor te is tudod, hogy nem várnak rá egy-két hónapig. Vagy nem is tudom. Viszont szerintem nem érdemes szüneteltetni, mert, akik olvassák a történetet, azok mindig reménykedni fognak, hogy jön rész. És nem haragszunk meg, ha akár több hónapot is várnunk kell, hiszen szerintem mindannyian a tanulást helyezzük előtérbe (pláne, hogyha arról van szó, hogy ilyen nagyon nehéz, nagy tétű vizsga előtt állsz).
    2., Igazából Kyle rendes fiú, szóval olyan, mknt egy félisten, szép, kedves, megértő, stb. És – ezt írtam is a kritikában – épp ezért bűzlik nekem körülötte minden. Egyszerűen túlságosan... jó. Nica szüleinek a pártján állok. Mármint nem gondolom, hogy kifejezetten jó szülők, kicsit elzárkóztak a lányuktól, de ebben igazuk van. Szerintem természetes, hogy nem engedik el a világ másik végére a lányukat egy vadidegennel. Okos döntés.
    3., Kyle. Már az előző rész végén is rá tippeltem, de most már egyszerűen minden egybevág. Szétverték egymást. Nagyon valószínű, hogy Nicán vesztek össze ennyire, és elcsattant egy-két pofon. Milyen romantikus lene már, ha kiderülne, hogy Kyle mondott valami rosszat Nicáról és Alex megvédte. *o* Amúgy nagyon valószínűnek tartom, hogy Kyle mégcsak edzésen sem volt, hiszen éppen kocsit vett egy haverjával. Talán Alexszel? És valójában csak azért hívta el Alexet, hogy szétverje, mert látja, hogy Nica szereti őt? Összeesküvés-elmélet, pls. :D Mert igen, szerintem Nicának is észre kéne vennie, hogy szereti Alexet, hiszen ő is gondolta, hogy túl sok minden köti össze őket, jól megvannak, képesek fesztelenül viccelődni minden helyzetben.
    4., Hű, ez tartalmas volt. ÉS MILYEN ARANYOS MÁR, HOGY ANGELÉK AZ IRODALOMTANÁR FOSSZÍNŰ NYAKKENDŐJÉRŐL BESZÉLTEK. *O* Amúgy igen, annak is örülök, hogy kibékültek. Aranyos volt, hogy bocsánatot kértek, lelkiztek és még ilyen érdekfeszítő témákat is szóba hoztak. :D Mert én is ilyenekről szoktam beszélni...
    5., Alexről tulajdonképpen nem. Hmm, eddig is tudtam, hogy kissé lobbanékony, és nagyon ki tud fordulni a vicces alakjából, mert hát vannak hangulatingadozásai, az tény. Viszont aztán elképesztő volt, hogy magától rájött arra, fontos neki Nica, sokkal fontosabb annál, hogy csak így hagyja elmenni, kételyek között. Ahh, akartam valami világrengetőt írni, de aztán bedugtam tölteni a laptopot és elfelejtettem. :D
    Kyle-ról sem. Eddig is éreztem, hogy tulajdonképpen szeretné megfektetni Nicát, hiszem még fogadást is kötöttek a hokisok, hogy kinek sikerül megszelidítenie, szóval... Kicsit felelőtlennek is gondolom a srácot (mármint Kyle-t), meggondolatlannak, hiszen láthatta volna előre, hogy Nica szülei nem lesznek oda az ötletért. Ami jó is. Nem volt valami jó előérzetem azzal kapcsolatban, hogy elhívta magával a szünetbe.
    Nicáról viszont pozitív irányba változott a véleményem. ^^ Lenyűgöző volt, ahogy nem ijedt meg a dühöngő Alextől, aki szétverette magát, és eléggé ki volt borulva, hanem ott maradt és baráti segítséget nyújtott. És most Alexen a sor (bár félek, hogy nem fog jó híreket mondani a telefonba :o)
    Uhh, és sok sikert a viszgához, bát már ezerszer mondtam. :D <3

    Maffia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaaa! :D

      Váá, de jó ^^
      1., Teljesen igazad van, akkor biztos, hogy nem fogom befagyasztani. :)
      2., Kyle valóban nagyon jól néz ki, kedves, megértő ésatöbbi, de azért neki is vannak rossz tulajdonságai. Nem tökéletes, de valamiért mégis mindenki azt hiszi, hogy az és pont ezért nem kedvelik. Nem értem...
      3., Nem mondok semmit, csak mosolygok, mint a vadalma, kezdj vele azt, amit akarsz. :D
      4., A továbbiakban tervezek majd még ilyeneket beletenni, mivel sokan mondtátok, hogy Angel a leggyengébb szereplő a történetben, ezért igyekszem majd többet foglalkozni vele. :D
      5., Alexander nagyon okos srác. :D
      Igen, Nicának végre sikerült kicsit összeszednie magát, és nem hagyni, hogy a dolgok megoldódjanak.
      Köszönöm. <33

      Ölel,
      M. Mircsi

      Törlés
  6. Szia Mircsi!:)
    Ez nagyon tetszett!! Tökre röhögtem Kyle próbálkozásán. :'DD
    1. Szerintem ne fagyaszd be, hanem haladj a kényelmes tempódban, hiszen most a vizsgád a legfontosabb.
    2. Teljes mértékben egyetértek Nica szüleivel, hiszen ezek után ki tudja már, mit akarhat Kyle... Bár ezt persze Nica szülei nem tudták. De akkor is. Szerintem jogos volt a döntésük.
    3. Hát, gondolom Kyle volt. :/
    4. Először is, Kyle... Cöhh. Micsoda viselkedés ez? :D
    5. Szerintem Alexander kezdeti viselkedése nem volt fair tőle, de aztán megenyhült, úgyhogy végülis megbocsátható... És amúgy tök jó barát. Kyle igazán merészen viselkedett, és bepróbálkozott, de mondjuk én ezen csak röhögtem. Fiúk... :D Persze szegény Nicát hirtelen érte, de nem haragudott érte. Viszont azt nem értem, hogy Nica miért nem gondol arra, hogy esetleg Kyle próbálkozni fog Torontóban is. De mindegy, a lényeg, hogy izgi lenne, ha együtt utaznának el. :)
    ~Cassie

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Cassie! :D

      Igen? Az vicces volt? :"D
      Nagyon szepen koszonom a valaszokat. ^^
      Ugye Nicanak ez az elso szerelme, es jelenleg nem lat a roszaszin felhok mogul semmit, ezert ilyesmire nem gondol, csak arra, hogy szerelmevel lehet. Naiv kislany szegeny. :))

      Olel,
      M. Mircsi

      U.I.: Elnezest az ekezethianyert, az elirasokert, meg mindenert, telefonrol vagyok a vonaton. :D

      Törlés
  7. Szia Mircsi!
    Nem rég bukkantam rá a blogodra, és csak gratulálni tudok, mert egyszerűen zseniális! *.* Csak úgy faltam a sorokat, nem bírtam abbahagyni. :)
    1.Szerintem ne fagyaszd be a blogot, hozd úgy ahogyan tudod! Szurkolok a vizsgákhoz. :)
    2. Én egyetértek Nica szüleivel, főleg, hogy Kyle nekem is eléggé antipatikus.
    3. Egyértelműen Kyle
    4. Első gondolat? Talán ez: OMG!! *.*
    5. Igazából nem nagyon. Kyle-t most sem szeretem, Alexandert ugyan úgy imádom, még az incidense során is, Nica-nak meg szerintem nem kéne ennyire bíznia Kyle-ban. Megérzés.
    Nagyon várom az újabb részt, és így végezetűl még annyit, hogy . TEAM ALEXANDER!! *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Astrid! :))

      Jaj, ez annyira jo hallani. Remelem, hogy a tovabbiakban is rendszerem olvasom leszel, es nem okozok majd csalodast. :D
      Nagyon szepen koszonon a kommentedet, a valaszodat, es hogy itt vagy. ^^ Az elirasaimert, ekezethianyert es minden ilyesmiert elnezesedet kerem. :)

      Olel,
      M. Mircsi

      Törlés
  8. Szia! Nem régen találtam a blogodra, de nagyon tetszik! Nagyon jól írsz, és a téma is szerintem remek! Sikerült végig olvasnom a fejezeteket és bánom, hogy egy kis ideig nem tudsz írni, de természetes, hogy a továbbtanulás az első. Nekem is, de egy kis kikapcsolódás kell. :)
    Szavaztam is már, de az első kérdésedre a válaszom, hogy BE NE FAGYASZD A BLOGOT!!!! HA KELL FÉL ÉVET IS VÁROK (én legalábbis személy szerint), DE EZT FOLYTASD KÉRLEK!! :)
    2. Én teljesen egyetértek Nica szüleivel. Őszintén megmondva, nekem nem szimpatikus Kyle. Oké, hogy aranyos, meg figyelmes, kedves, de valahogy mégsem szimpatikus. Nem tudnék benne megbízni. Igaza van a szülőknek, hogy Kyle nem elégedne meg annyival, hogy ott van. Melyik fiú elégedne meg ennyivel, ha már az ágyban próbálkozott?
    3. Én Kyle-ra szavazok. Szerintem összekaptak Nicán, vagy éppen Kyle körül nem tiszta valami és hát ez lett a vége. :) De remélem hamar kiderül, hogy igazam volt-e. Kíváncsi vagyok rá.
    4. Első gondolatom? Hm... Nézzük csak. Hogy vége? És hogy, így van vége? Érdekes, hogy Alexander mindig akkor bukkan fel, mikor Nicának szüksége van rá. Miért akadt ki, hogy náluk járt Nica? Ez még ki fog derülni, ugye? És még egy gondolat... MÉG, MÉG, MÉG MÉG!!!! vagy 10000000X még többet akarok!! :D
    5. Alexander - kezd egyre szimpatikusabb lenni, meg egyre titokzatosabb is. Furcsállom, hogy ilyen nyíltan viselkedik Nicával, mikor van barátja. Bár ez vissza felének is különös.
    Kyle - ő egyre lejjebb jut a "kedvességi létrán" nálam. Olyan... nem is tudom. Titokzatos ő is, mint Alexander, de valahogy negatívabb értelemben. Most, nem tudom, hogy ez értelmes-e egyáltalán, vagy találsz-e benne értelmet, de nem tudom jobban elmagyarázni. ;)
    Nica - Ő, nos hát... nem is tudom. Az elején még jobban bejött. Furcsa nekem ő is, így a kapcsolatok terén. Mármint Angellel, Alexanderrel, meg Kyle-lal lévő kapcsolata terén. De lehet, hogy a gyerekkorából adódóan. Majd kiderül, vagy megvilágosodom, vagy nem. :)
    Őszintén bevallom neked, hogy még egy bloghoz sem írtam ennyit, mint neked most, szóval ez is mutatja, hogy mennyire tetszik az írásod, és remélem nem zárod be, végig viszed a történetet. :)
    Jó tanulást a vizsgáidhoz, és egy kis időt és ihletet az íráshoz! :)
    Elisabeth

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Alexander - [...] Furcsállom, hogy ilyen nyíltan viselkedik Nicával, mikor van barátja."
      Itt kicsit megzavarodtam. :D Első gondolatok: Alexandernek barátja van?! 0.0 De hisz fiú, és nem is buzi, és a történetben sem volt ilyenről szó....
      Aztán rájöttem, hogy Nicának van pasija, és így értetted a mondatot. :DD

      Törlés
    2. Néha kicsit furán és kacifántosan fogalmazok :D

      Törlés
    3. Sziaaa! :D

      El sem hiszem, hogy meg egy ilyen terjedelmu kommenteg kaptam. Annyira boldog vagyok. ^^
      Igyekszem nem tul szukszavuan valaszolni ra, de sajnos a helyzet nem igazan engedi, hog kibontakozzak, amiert elnezesedet kerem.
      1. Szerencsere azert fel evet nem kell varnod a reszekre, de nagyon jo hallani, hogy ennyi mindenre kepes vagy, csakhogy olvashasd a folytatast. :D
      2. Good question! :DD
      3. HÁHÁÁ! Hamarosan kiderul. :P
      4. Minden kerdesedre megkapod a valaszt, csak ido kerdese. :"D
      5. Annyira szeretem olvasni, amikor leirjatok a gondolataitokat a szereplokrol. Mindig nagyon sokat segitetek vele, ugyhogy koszonom. ^^
      Ne aggodj, biztosan vegigviszem a toretenet, csak az elkovetezendo idokben elegge be lesznek tablazva a napjaim a hetvegeket is beleertve. De kozben igyekszem majd a tortenettel is haladni. :))
      Koszonom szepen!

      Olel,
      M. Mircsi

      Törlés
    4. Ja, es meg annyit hozzatennek, hogy tok jo, hogy igy beszeltetek. Najo, ez lehet tulzas, de nagyon orultem, mikor meglattam, hogy valaszoltatok egymas kommentjere. Ez annyira jo! ^^ Remelem, ezt tovabbra is folytatjatok, es ha valakinek a megjegyzese eszetekbe juttat valamit, azt megosztjatok vele/velunk is. Annyira boldok lennek, ha kialakulna egy kis beszelgetes koztunk. ^^

      Törlés
  9. Meglepi nálam: http://loveorhateforever.blogspot.ro/2015/04/1dijam.html :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, nagyon aranyos vagy, koszonom szepen. ^^

      Törlés
  10. Szia! Benne lennél egy cserébe? Bocsi, hogy ide írok, de telefonról vagyok! :-)
    Előre is köszönöm! És kérlek, nálam válaszolj!
    Link; http://alonebybetty.blogspot.hu/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! En is telefonrol vagyok, de majd egyszer mindenkepp valaszolok. :"DD

      Törlés
  11. KÖSZÖNET NAGY DR Sunny megoldására szolgáló problémáimat HIS e-mail (drsunnydsolution1@gmail.com

    nevem Miss Fatima, felesége voltam a férjem 5 évig éltünk együtt boldogan az idei, és nem egészen utazott Ausztráliába egy üzleti útra, ahol találkozott egy lánnyal, és azóta utál engem, és a gyerekek és a szerelem ő csak. így amikor a férjem visszajött a kirándulást azt mondta, nem akar látni, és a gyerekek újra, így ő vezetett minket a házból, és pedig már megy Ausztráliába látni, hogy más nő. tehát én és a gyerekeim voltak már olyan frusztrált, és én csak lakik anyukám és én nem lehet kezelésére jó, mert anyám férjhez ment egy másik férfihoz, miután apám halála így az ember férjhez ment nem őt kezelő Nos, és a gyerekeim annyira megzavarja, és kerestem a módját, hogy a férjem haza, mert szeretem és ápolja őt annyira, így egy nap, mint én böngészve a számítógépen láttam egy bizonyságot erről a varázslat görgő DR Sunny, tanúvallomások megosztott az interneten egy hölgy, és ez hatni rám annyira én is gondolok egy próbát. Eleinte féltem, de ha arra gondolok, hogy mit én és a gyerekek áthaladó tehát én kapcsolatba lépett vele, és azt mondta nekem, hogy nyugodt maradjon, mindössze 24 óra, hogy a férjem jő vissza hozzám, és az én legjobb meglepetés kaptam egy hívást A férjemtől a második napon kérve, miután a gyerekek, és hívtam DR Sunny és azt mondta, a probléma megoldódott gyermekem. így ez volt, hogyan kapom család vissza, miután egy hosszú stressz szakítás egy gonosz lady így minden ezt a segítséget DR Sunny, azt akarom, ezen a fórumon, hogy csatlakozzanak mondjak egy hatalmas köszönet DR Sunny és én is is tanácsot bármelyik ilyen vagy hasonló problémát, vagy bármilyen probléma is kapcsolatba lépni vele, az ő e-mail) (drsunnydsolution1@gmail.com) azt a megoldást minden gondját, és predicaments az életben. ismét az ő e-mail cím (drsunnydsolution1@gmail.com)

    Ő specializálódtak a KÖVETKEZŐ varázslatot.

    (1) Ha azt szeretné, hogy az ex vissza.

    (2) ha mindig rossz álmaim.

    (3) Ha azt szeretnénk, hogy elő kell mozdítani az irodájában.

    (4) Ha azt szeretné, nők / férfiak futtatni után.

    (5) Ha egy gyerek.

    (6) Ha azt szeretné, hogy gazdag.

    (7) Ha szeretne kötni a férje / felesége lenni örökre a tiéd.

    (8) Ha pénzügyi segítségre van szükségük.

    (9) Hogy már csalás, és szeretné, hogy visszaszerezze elveszített pénzt.

    (10), ha azt szeretné, hogy megállítsa a válást.

    (11), ha azt szeretné, hogy elváljon a férje.

    (12), ha azt szeretné, hogy téged is meg kell adni.

    (13) Terhesség helyesírás elképzelni baba

    (14) garantálom, hogy megnyerjük a nyugtalanító bírósági ügyek és a válás nem számít, mennyire, milyen stádiumban

    (15) Hagyd abba a házasság vagy kapcsolat a törés egymástól.

    (16), ha bármilyen betegség, mint a (HIV), (rák), vagy bármilyen betegség.

    (17), ha szüksége van imákat szabadulásért a gyermek vagy magad.

    ismét győződjön meg róla, vele a kapcsolatot, ha bármilyen problémája ő segít. ő e-mail cím (drsunnydsolution1@gmail.com) vele a kapcsolatot azonnal .... hívj fel a 2348077620669

    VálaszTörlés
  12. Hello Friends,
    A nevem Vanessa Wayne és fejtem Texasban USA-ban. "Az életem vissza !!! 1 év után a törött házasság, a férjem elhagyott, két gyerekkel. Úgy éreztem, hogy az életem hamarosan a végéhez közeledik majdnem öngyilkos lett, én voltam érzelmileg le egy nagyon hosszú idő. Köszönhetően egy nagy varázslat görgő nevű főpap Dr. Idahosa amit találkozott online. Egy hithű nap, mint én böngészés az interneten keresztül, rábukkantam egy csomó tanúvallomások erről a különös varázslat görgő. Vannak, akik azt vallotta, hogy ő hozta az ex kedvese vissza, néhány vallotta, hogy ő helyreállítja méhében, gyógyítja a rák és más betegség, néhány vallotta, hogy ő is egy varázsigét, hogy hagyja abba a válás, és így tovább. Én is találkoztam egy adott bizonyságot, hogy egy nő hívott Sonia, ő azt vallotta, hogyan hozta vissza az ex kedvese kevesebb, mint 7 nap, és a végén ő vallomása elejtette főpap Dr. Idahosa e-mail címre. Miután elolvasta Mindezek úgy döntöttem, hogy kipróbálom. Felvettem a kapcsolatot vele e-mailben (dridahosaspellcaster@gmail.com), és kifejtette, az én problémám vele. Mindössze 3 nap alatt, a férjem visszajött hozzám. Megoldottuk a problémákat, és mi még boldogabb, mint korábban. Főpap Dr. Idahosa valóban tehetséges ember, és nem fogom abbahagyni kiadói őt, mert ő egy csodálatos ember ... Ha bármilyen probléma itt az e-mail címét, hogy őt elérni. dridahosaspellcaster@gmail.com akkor örülök, hogy igen.

    Megjegyzés: Azt is, hogy ha gazdag, gyógyítja a HIV / AIDS, a Cure, bármilyen daganatos betegség, abba meg attól, rossz álmok, hogy ha terhes, ha nincs gyerek, és védelmet nyújt a gonosz is rendben van. Csak fel vele a kapcsolatot még ma, és élni hapilly örökre.
         (bensonpetermagickingdom@gmail.com)

    VálaszTörlés
  13. Hello M.Mircsi
    Szia. Imádom ahogy írsz igaz eddig nem nagyon írtam és még nem régóta van cserénk se, de örülök hogy rátaláltam a blogodra. Nagyon tetszik az egész történet szóval ne fagyasztasd be a blogod. Nem tudom de Kyle igazából nekem egyáltalán nem szimpatikus a mostani részben is csak egy dolgot akart lássuk be. Alexander elsőnek furcsa volt( egy másik oldalát is megmutatta) én kifejezetten örülnék naki ha szakítana Kyle-al és összejönne Alexanderrel. sokkal jobban összeillenek. Egyértelmű miért is nem engedték el , ebben egyetértek a szülőkkel. Valamint van egy megérzésem hogy Kyle kezdet verekedést Alexanderrel vagy fordítva. Bár az egyiknek örülök a másiknak nem.
    Ennyi lenne szerény kis véleményem. Mihamarabb a kövit.
    Puszi : Norah

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa!
      Én is nagyon örülök, hogy rátaláltál a blogomra, még ha csak most is. :D Mivel ez egy régebbi fejezet, már nem igazán aktuális ez a kérdés, de ne aggódj, nem is lett befagyasztva. :D
      Hát, abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy neked nem kell várni a folytatásra, hiszen még van előtted pár fejezet.
      Köszönöm, hogy ezeket megírtad nekem, és további jó olvasást kívánok a következő fejezetekhez. ^^

      Ölel,
      Mircsi

      Törlés
  14. A nevem Margret Fredrick és fejtem Texasban az Egyesült Államokban. "Az életem visszatért !!!
    1 év múlva a törött házasság, a férjem elhagyott, két gyerek. én
    úgy éreztem, hogy az életem a végéhez majdnem öngyilkos lett, én voltam
    érzelmileg le egy nagyon hosszú idő. Hála a nagy varázslatot görgő
    nevű főpap Dr oamen amely i MENT interneten. Egy hűséges nap,
    mint én böngészés az interneten keresztül, rábukkantam egy csomó
    tanúvallomások erről a különös varázslat görgő. Egyesek azt vallotta
    hogy ő hozta a Ex szerető vissza, néhány vallotta, hogy ő helyreállítja
    méhében, gyógymód a rák és más betegség, néhány vallotta, hogy ő is öntött
    a varázslat, hogy hagyja abba a válás, és így tovább. én is találkoznak egy bizonyos
    bizonyság, hogy egy nő az úgynevezett Mária, ő tanúskodott arról, hogy hogyan
    ő hozta vissza vele Ex szerető kevesebb, mint 7 nap, és a végén
    Vallomása elejtette főpap Dr oamen e-mail címre.
    Miután elolvasta Mindezek úgy döntöttem, hogy egy próbát. Felvettem a kapcsolatot vele
    e-mailben (drogalaspellcaster5555@gmail.com), és kifejtette, az én problémám
    neki. Csak 3 nap, a férjem visszajött hozzám. Mi megoldotta
    kérdések, és mi még boldogabb, mint valaha. Főpap Dr oamen van
    Nagyon tehetséges ember, és nem fogom abbahagyni kiadói őt, mert ő egy
    Csodálatos ember ... Ha bármilyen probléma itt az e-mail címét, hogy
    elérni. drogalaspellcaster5555@gmail.com akkor örülök, hogy igen.

    Dolgok, amiket is megteheti:
    * Ahhoz, hogy gyógyítja a HIV / AID vagy kapcsolódó feltétel
    * Szeretné támogatni kell az irodájában.
    * Szeretné nők / férfiak futtatni után.
    * Ha egy gyerek.
    * Ön egy vállalkozó és szeretne nyerni egy szerződést
    * Tudni akarja lekötni a férje / felesége
    örökké a tiéd.
    * Ha kell lelkileg segítséget.
    * Leállítása Válás
    * Ha azt szeretné, hogy mentes a veszélyektől varázslat ellátás Afrikában
    kapcsolatba lépni vele, az ő email*drogalaspellcaster5555@gmail.com*

    VálaszTörlés
  15. Helló, a nevem Elizabeth, mentem át egy cikket, és kiderült, egy ember nevű Dr. Bomoh. én már szenved szakítás kérdések különböző srácok. Volt a kapcsolatot a varázslat caster.Steve volt a határán hagyva engem egy másik nő. de én pozitív maradt, és úgy vélik, tudtam, hogy vissza, és rávenni, hogy maradjon. íme Dr Bomoh segített me.Steve és én hamarosan férjhez megy. Dr. Bomoh olyan kedves ember, ő is segített megállítani a szív probléma. Hála neki, és hála Istennek az ajándékot adott neki. Ha bármilyen probléma egyáltalán, lépjen kapcsolatba vele ezen az e-mail: godbomohspirit@gmail.com

    Kapcsolatba lépni vele, a következő, és látni a nagy munka a Dr Bomoh:
    (1) Ha azt szeretné, hogy az ex vissza.
    {2} Ha keres munkát
    (3) Azt szeretnénk, hogy elő kell mozdítani az irodájában.
    (4) Azt szeretné nők / férfiak futtatni után.
    (5) Ha egy gyerek.
    (6) Azt akarom, hogy gazdag.
    (7) azt szeretné, hogy házasság varázslatok
    (8) Vegye Betegség a szervezetből varázslatok
    (9) Üzleti helyesírás
    (10) lottó nyerőszámok.
    (11) Hozd vissza Lost Love
      és még sok más.......

    VálaszTörlés
  16. Olyan boldognak érzem magam a házasságomban, miután OGODO doktor visszaküldte a férjemet, aki elvált velem 6 hónapig. Am GABRIELA név szerint. Még ha szájam is van a testemen, nem lesz elég, hogy köszönetet mondjak OGODO doktornak az életemben nyújtott segítségért. A férjem elválasztott velem a 6 hónapig és fájdalmaiban és fájdalmaiban volt vele. Szóval mindenhol kerestem segítséget, de semmi sem dolgozott ki, amíg nem találkoztam Doktor OGODO-val, akivel kapcsolatba léptem az interneten. Megmagyaráztam neki a helyzetemet, és megígérte, hogy a férjem 24-48 órán belül visszakerül hozzám, ameddig a szívem még mindig verte őt. Hittem benne, és varázslatot készített nekem, és a férjem pontosan akkor hívott, amikor OGODO doktor mondott. Ő könyörgött, és azt mondta, hogy szüksége van rám, és most újra boldogan élünk az elmúlt 9 hónapban. Mindenki ott, aki elolvassa a cikket, amely segítségre van szüksége, lépjen kapcsolatba vele ... E-mail. Dr. OGODO az ogodomikespells@gmail.com címen további információért
    Ha te vagy ott, átmensz ezen
    az alább felsorolt ​​problémák is tökéletesek
    (1) Szeretné, ha az ex?
    (2) mindig rossz álmod van?
    (3) Szeretne támogatni az irodádban?
    (4) Szeretné, hogy a nők / férfiak után futhassanak?
    (5) Kérek egy gyereket?
    (6) Szeretné, hogy gazdag legyen?
    (7) Szeretné kötni a férjét / feleségét?
    örökké a tiéd?
    (8) Szüksége van pénzügyi támogatásra?
    (9) Megcsaltak és akartok
    visszaszerezze az elveszett pénzt?
    Ha szüksége van vagy szeretne bármilyen információt a szerelemről vagy
    a pénz varázslatai megoldhatják ezt a problémát
    ma a Spell Of Solution Temple-ben ...
    Hogyan lehet boldogabb házasságot várni arra, hogy a házastársod megváltozzon

    VálaszTörlés